A tavaszias idő ránk köszöntével a könnyebben felszáradó, homokos talajokon hozzákezdhetünk a hidegtűrő zöldségfélék vetéséhez. Már vethetjük a spenótot, zöldborsót, petrezselymet, pasztinákot, fokhagymát és zöldhagymát. Amennyiben ősszel gondosan felástunk és elgereblyéztünk most könnyebb dolgunk lesz, mert csak kisebb elegyengetésre lesz szükség a vetés előtt, így kevésbé tapossuk meg a talajt. Az egyenletes szétszóráson kívül a vetőbarázdába is adhatunk foszfor-kálium műtrágyakeveréket a műtrágyázás című cikkemben közölteknek megfelelően. Ez különösen akkor fontos ha elmaradt az őszi műtrágyázás.
Virágok az egyik ágyásba, zöldségek a másikba. Így tanultuk évekkel ezelőtt. De van más lehetőség is: Az ehető és a díszítő, a funkcionális és a mutatós kombinálása. Így keverhető a borsó és burgonya közé a szamóca, a napraforgó és a zsálya. És máris kész a konyhakert. Majdnem. A hagyományos négyszögletes zöldségágyásokban sorokba vetjük a zöldség magvakat. Az ágyások a háztól távol esnek, mintha szégyellnénk. Nem volt ez mindig így. Amikor 14. Lajos, a Napkirály Versailles-ban életre hívta a 'Potager du Roi' kertet, a király, közismert amatőr kertész, gyümölcsfáit és zöldségeit a kastély közelében akarta tudni, hogy minél hamarabb élvezhesse őket, és gyönyörködhessen bennük. Szerencsére csak március van, és még meggondolhatjuk, hogyan alakítjuk ki saját díszítő, ehető édenünket. Ha a kertünket legalább hat órán át éri a nap, ha el tudjuk kerülni, hogy a zöldségeinkre hulljanak a falevelek, ha nem huzatos, szeles a kert, már tervezhetünk is.
Akinek üvegháza, télikertje, vagy akár csak egy napos, déli fekvésű ablakpárkánya van, nevelhet zöldség- vagy virágpalántákat. A palántanevelés célja, hogy korábban fogyaszthassuk a kertben termő zöldségeket, illetve előbb kezdjenek nyílni a virágaink. A melegigényes növényeket - például a paradicsom - csak április végétől, a fagyérzékenyeket - paprika, uborka, tökfélék - csak a fagyosszentek után lehet kiültetni a kertbe. A hidegtűrő káposztafélék, karalábé, póréhagyma, fejessaláta fejlődése is meggyorsítható, ha március végén, április elején 5-6 hetes, egészséges, szép, nagy palántákat ültetünk ki.
A palántanevelés célja, hogy a viszonylag hosszú tenyészidejű növények fejlődését felgyorsítsuk. Ha palántanevelés nélkül szeretnék paprikát, paradicsomot, dinnyét, karfiolt, fejes- és kelkáposztát, illetve számos egynyári növényt nevelni, akkor nagyon sok idő telne el addig, mire élvezhetnénk munkánk gyümölcsét. A palántákat nevelhetjük ablakpárkányon, télikertben, fóliaházban vagy bármely más helyen, ahol elég meleg van és megfelelő mennyiségű fény éri a fejlődő növényeket.
A nyár vége is tartogat még tennivalókat a veteményesben és a gyümölcsösben. Most gondoskodhatsz a késő őszi és a téli vitaminforrásokról. Augusztusban még egy sor zöldségfélét el lehet vetni és ültetni. A szakma másodvetésnek nevezi a nyár második felében történő magvetést. Jó néhány zöldségfélét elvethetsz most, amelyek segítségével tavaszt csalogathatsz az őszi ebédlőasztalra! Ahhoz azonban, hogy az ilyenkor elütetett növények kikeljenek és beérjenek, be kell tartanod néhány szabályt. Általában igaz, hogy ilyenkor a frissen kikelt növények több öntözővizet igényelnek. Ugyanakkor a vetőmag kiválasztásakor részesítsd előnyben a rövid tenyészidejű fajtákat, erről bővebb információt olvashatsz a vetőmag csomagolásán. A kései termények sikere a megfelelő öntözés mellett attól is függ, hogy a talajukat jól előkészítetted-e. Az ásás, az aprólékos gereblyézés ilyenkor is elengedhetetlen.
Erkélyünkön, ablakunkban, vagy akár a szobában nemcsak dísznövényeket tarthatunk: a választékot kiegészíthetjük élelmiszernövények vagy fűszernövények ültetésével. Sorozatunk első részében azt mutatjuk meg, hogyan érdemes nekifogni a balkonkertészkedésnek. Itt a tavasz, elkezdhetjük tervezgetni, milyen növényeket ültetünk idén a balkonunkra. De ne csak a szépen virágzó egynyáriakat és évelőket vegyük számításba! Külföldön hódít a városi kertészkedés: az emberek rájöttek, hogy azon a kis területen is, ami egy városban rendelkezésre áll, dézsákban, balkonládákban vagy belső udvarok kisebb parcelláiban termeszthetnek paradicsomot, salátát, fűszereket, vagy más kis helyigényű zöldséget. Felmerülhet a kérdés, hogy vajon a városban termesztett növények nem károsak-e egészségünkre? Tény, hogy az erős városi levegőszennyeződés savas esőt okoz, ami a leveleken és gyökereken keresztül bejut a növénybe, ezáltal a növények érzékenyebbé válnak a további káros környezeti tényezőkkel szemben. A savas eső nemcsak a növényekre, de az épületekre is negatív hatással van. Leginkább a szennyezőanyag-kibocsátással lehet csökkenteni mértékét. Ha azonban odafigyelünk növényeink egészségére, ránk közvetlenül nem jelent veszélyt.